Amerikai hírszerzés: Moszkva nem akar konfliktust az Egyesült Államokkal
Az amerikai hírszerzés feltételezése szerint Oroszország nem kíván közvetlen konfliktusba bocsátkozni amerikai csapatokkal – írja a CNN.
Az amerikai hírszerzés feltételezése szerint Oroszország nem kíván közvetlen konfliktusba bocsátkozni amerikai csapatokkal – írja a CNN.
Az Egyesült Államok bizonyítékokat gyűjt Oroszország lehetséges háborús bűneiről az ukrajnai invázió kapcsán – mondta el a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője az NBC Newsnak a CNBC tudósítása szerint.
Antony Blinken, az USA külügyminisztere jelenleg kelet-európai körútján tartózkodik, hogy ezzel is demonstrálja az Egyesült Államok kiállását a térség mellett, Oroszországgal szemben.
2020-ban jelent meg angolul, majd egy évvel később a Pallas Athéné Könyvkiadó jóvoltából magyarul is a neves amerikai Kína-kutató, David Shambaugh Délkelet-Ázsiáról szóló könyve. A könyv címe és alcíme – Ahol nagyhatalmak találkoznak. Amerika és Kína Délkelet-Ázsiában – jól jelzi, hogy milyen megvilágításban kívánja bemutatni a térséget: korunk két szuperhatalma, az Egyesült Államok és Kína egyre erőteljesebb rivalizálása szempontjából. A szerző szerint az elkövetkező évtizedeket világpolitikailag meghatározó rivalizálás epicentruma Délkelet-Ázsiában lesz, amelynek országait – az ASEAN tíz tagállamát – mindkét vezető hatalom igyekszik megnyerni magának. Délkelet-Ázsia azonban egyelőre kitart, és bár a közvetlen közelben fekvő Kínához való közeledés egyre látványosabb, az államok többsége igyekszik egyenlő távolságot tartani a két szuperhatalomtól, vagy legalábbis nem túlságosan elköteleződni egyik felé sem. De vajon meddig tartható ez a stratégiai távolságtartás, és milyen jövője lehet a térségnek Amerika és Kína fokozódó rivalizálása közepette? Shambaugh kötete ezekre a kérdésekre is megkísérel lehetséges forgatókönyveket felvázolni.
Hosszú nyilatkozatot közölt a Reuters, melyet a Kreml adott ki az orosz-ukrán háborúra és az Oroszországot ért szankciókra reflektálva.
Az Egyesült Államok egy újabb harckocsizó zászlóaljat küld Litvániába – jelentette be a Pentagon ma a Reuters szerint.
Miután az Európai Unió a minap bővítette az orosz oligarchák, családjuk és céges érdekeltségeik elleni beutazási és vagyonbefagyasztási szankciókat, az Egyesült Államok is bejelentett lépéseket.
Egy új közvetlen kommunikációs kapcsolatot létesített egymással amerikai és az orosz védelmi minisztérium, hogy elkerülhetőek legyenek a félreértések, félreszámítások az orosz-ukrán háborús helyzetben – tudta meg a Reuters.
Egyre több amerikai demokrata és republikánus képviselő mellett Nancy Pelosi, a Képviselőház demokrata elnöke is támogatásáról biztosította azt a tervet, hogy vonják embargó alá az Oroszországból származó kőolajat. Az erről szóló indítványt ma délután terjeszthetik be a Képviselőházban - írja a Financial Times.
A Roszkoszmosz nem szállít több rakétahajtóművet az Egyesült Államokba, emellett a Nemzetközi Űrállomás orosz-német együttműködése is leáll.
Az Egyesült Államok úgy alárendelte magának Európát, ahogy annak idején ezt Napóleon és Adolf Hitler próbálta megtenni - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter körkapcsolásos nemzetközi sajtótájékoztatóján.
Egyre több az olyan jel, amely arra utal, hogy jelentős az Európába irányuló orosz olaj- és gázszállítások zavartalanságával kapcsolatos kockázat, így röviden összefoglaljuk, hogy Európában melyek a legfontosabb tényezők.
Abszolút nyitottak vagyunk az orosz energetikai szektor elleni szankciók kérdésére, ez az asztalon van, de még mérlegelnünk kell az ilyen lépések hatásait – jelezte a Fehér Ház szóvivője az MSNBC tv-nek adott interjúban.
Volodimir Zelenszkij ma este beszámolt arról, hogy telefonbeszélgetést folytatott Joe Biden amerikai elnökkel, illetve kijelentette, hogy tárgyalna Vlagyimir Putyinnal.
Az Egyesült Államokban úgy tudja, eddig több mint 400 rakétát lőttek ki Oroszországból az ukrajnai invázió során - közölte egy magas rangú védelmi tisztviselő a CNN szerint.
Már a következő napokban csődöt jelenthet egy svájci bíróságon az Északi Áramlat 2 mögötti svájci cég az Egyesült Államok által kirótt szankciók nyomán – tudta meg a Reuters két névtelenséget kérő forrástól.
Már régóta készültek a pénzügyi válaszcsapás tervei az Egyesült Államok részéről arra az esetre, ha a Vlagyimir Putyin megtámadja Ukrajnát - derült ki egy amerikai illetékes Reutersnek adott nyilatkozatából. Az orosz jegybanki tartalékok blokkolásával kapcsolatos stratégia célja az volt, hogy mire kinyitnak az amerikai piacok hétfőn, már ne tudja mozgósítani az orosz jegybank a dollárban, euróban, jenben és fontban lévő tartalékait és ez össze is jött.
Kína mindig is a béke és az igazság pártján fog állni Ukrajna kérdését illetően - mondta el hétfői sajtótájékoztatóján Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő. Nyomatékosította emellett, hogy ellenzik "az egyoldalú szankciókat", Kína a továbbiakban is folytatja megszokott kereskedelmi együttműködését Oroszországgal.
Japán nem egyezhet bele abba, hogy az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket tároljon területén Oroszország elrettentésére - szögezte le hétfőn a japán miniszterelnök a kelet-ázsiai ország parlamentjében.
A határ túloldalán zajló háború képeit látva vélhetően mindenkit foglalkoztat, hogy a fegyveres konfliktus vajon átterjedhet-e hazánkra. A megnyugtatónak szánt válasz erre az, hogy nem, dehogy: hiszen NATO-tagként az Észak-Atlanti Szerződés 5. cikkében előirányzott kollektív védelem oltalma alatt állunk. A szomszédból szinte ide hallatszó fegyverropogás zajában sokan ezt azért némileg kétkedve fogadják – láttunk már a történelemben példát arra, hogy egy-egy szerződés annyit ért csak, mint a papír, amire írták. A rossz hír az, hogy valójában a sokat emlegetett 5. cikknek még csak a szövegében sincs automatikus védelmi garancia. A jó viszont az, hogy a biztonság, ami a NATO-tagságunkból fakad, szilárdabb alapokon nyugszik, mint holmi papírdarab. Amerika ugyanis a saját érdekei miatt nem engedheti meg magának, hogy bármely NATO-szövetségesét magára hagyja. És ami a lényeg: ezt Moszkva is tudja.
Egyre közelebb az elnökjelöltséghez a jelenlegi alelnök.
Az autóipar más szereplőihez hasonlóan a Mercedesnek is komoly kihívásokkal kell szembenéznie.
Azt mondta: harcolnak érte, de az EU elzárja a kormányt ettől.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
